Tegnap lementem a sarki közértbe néhány fehér nyulat venni, te meg jöttél velem szembe az extra méretű tamponok csíkjai mentén, hogy elcsacsogd az életed. Mondom, trillázz arrébb, én már nem az vagyok, aki voltam, különben is a sejtek hét évente vértelenül megújulnak ebben…

megint koszos lett az életlejátszófej valakihozzon már egy olyan klín diszket mondtam voltanyámnak is haggyuk’ ezt a  megjátszásmaszlagot tudom jól hogy a betétkönyvét a rozsdarepedékes telázsi mögé dugta hát forszírozzuk tán ki azt a pár jólfésült mondatot a sütőből…

Esténként arra gondolok, hogy a négy márerkölcstelen, az öt közel kezelhetetlen - néhány bölcsőtalpas fennkölt elem meg felkapargatott magányeredetbe fojtja az egyetlen egyet, míga kettő legtöbbször egyre elviselhetetlenebb lesz/ így hát:marad a mézpergettyűs édeshármas…

„Az álom életszükséglet, főleg a művészeknek / mégpedig annál az egyszerű oknál fogva, hogy az álom nem pihenés, hanem narkózis az érzéstelenítés nélkül töltött ébrenlét után. Az ember nem lehet éjjel-nappal magánál…”   Manuela Gretkowska Metafizikai Kabaré…

„Az álom életszükséglet, főleg a művészeknek / mégpedig annál az egyszerű oknál fogva, hogy az álom nem pihenés, hanem narkózis az érzéstelenítés nélkül töltött ébrenlét után. Az ember nem lehet éjjel-nappal magánál…”   Manuela Gretkowska Metafizikai Kabaré…

„Az álom életszükséglet, főleg a művészeknek / mégpedig annál az egyszerű oknál fogva, hogy az álom nem pihenés, hanem narkózis az érzéstelenítés nélkül töltött ébrenlét után. Az ember nem lehet éjjel-nappal magánál…”   Manuela Gretkowska Metafizikai Kabaré…

„Az álom életszükséglet, főleg a művészeknek / mégpedig annál az egyszerű oknál fogva,hogy az álom nem pihenés, hanem narkózis az érzéstelenítés nélkül töltött ébrenlét után.Az ember nem lehet éjjel-nappal magánál…” Manuela Gretkowska Metafizikai Kabaré 1. Fogom…