(S.K.-nak)
A bordáim üres csövek, és én nem merekelőrehajolni, félek beszakadnak, belecsukloka nyári délutánba, magához szív ez a gyulladtvörös beton, magához forraszt a járda, ésa fejem, napszítta keselyűfej, forog, néz jobbra-balra,téged keres, te nyers, ártatlan dög,…