fonott ajándékkuka lyukán
(narrálom magam)
fordult ki a
pisztácia
a papírkurvák lefűzve
- 3 példány:
szint – lépések – idő
új folyamatkezelési
rekord
- „folytat?” „kilép?”
- „előnyt jelent, ha
mindig lekapcsolom
a villanyt?”

s

               r

                                                        v


e

esküszöm,
jobb szagom van,
mint ennek a betolakodónak.
csak ül
az ágyam szélén
és hallgat.
(esküszöm, jobb szagom van!)

zárt kapun keresztül is be tud
jutni hozzám.

fenyeget
némasága.

nincs kérdésem hozzá,
nincs kérdése hozzám.
egyáltalán nem érdekeljük egymást.

(esküszöm, jobb szagom van!)

(S.K.-nak)

A bordáim üres csövek, és én nem merek
előrehajolni, félek beszakadnak, belecsuklok
a nyári délutánba, magához szív ez a gyulladt
vörös beton, magához forraszt a járda, és
a fejem, napszítta keselyűfej, forog, néz jobbra-balra,
téged keres, te nyers, ártatlan dög, téged akar
mosdatlanul is a farkam, vörösen-feketén
lyuggatja át az eget. S ha rettegek,
azt a sötétséget akarom, ami az ég mögött van.
Ami a szádban. Rúzsos, tömény, kíváncsi, beteg.
Beleejtem a szívemet, zuhanjon a torkodon át.

a mozgólépcső méla merülése
nyílegyenes szlalom
a reggel összeálló darabjai között

egy asszony valóságsót árul kicsi üvegekben
háromdarabegyszázas
nem veszek
anélkül is hiteles vagyok
devizaproblémáim vannak
pedig én mindig magamat adtam
hiába
ez itt már kevés

egy plakát szerint én csak mindössze

lefelé kerekedem
utoljára még felajánlanék egy százalékot
a megváltásért
késő
megérkeztem

1. Póló mix

törött panelekben
hevernek körülöttem
szelíd szaruba nőtt befolyásaim
utópiából kihátráló
mélyrészegség
illó tömjén
bolygók kefelevonata
esős keddi hajnal:
a csatornákból kinőtt zuhany-rózsák
higannyal köpködik végig
a várost

2. Cetli mix

csak a csontok melankolizálnak
csak a húsom rágja szárazon saját
hirtelenvesztett zamatát
tegnapi
mosolyok kicsorgó sárgája,
néhány feledett érintést ver kemény habbá
a holnapi feledékenység
el kéne már fogyni
de az átlyuggatott taxiállomás mólója
zsiráfot csúfít egy lumbágón

3. Inger mix

a gyomrunkból felfelé törekvő ingerültség
elkering levegőtlen üvöltésemben a
törött jósgömbökből kifolyt holnapi nevetés
az utókor csodálata töretlen bakfisugrás s hullarabló fészkek nyitánya
unalmas plazma göröngyös sugárzás
a szoba pasztellkalandjain

a vásznon végigcsorgó lélek
magával sodorja az előttem lévő
távolságot és helyét délibábbal
borítja be
átcsuklott esték, a lélekből kivájkált parafadugó
a tükröd ovális
ferde torony fut rést nyitásért a hamuhitben

színes ceruzákból szőtt szivárványt áztat eső
tegnapi mosolyok kicsorgó sárgája
a mánia azt reméli kirobban a tojástánc
kiút kell
átlélegezni magam az épületeken túlra
cheerio
parafa-magány!
közös vasárnap reggelek
megtalált kutyák esernyője alatt a félszeg menekült
zokogásrohamokkal küszködő áldozóhely