tudom egy-egy szeretlek mint
a körúti pultok lesepert
vándorlása az éjszakában
úgy érkezett meg hozzád
néhanapján és barna deszkáin
könyökölt kemény sóhajom
most tiszta vagyok
szavaim felkészültek régen
elmondott titkaimra
friss leheletemből itatnálak
téged magam elé
vissza erre a kisimult papírvilágra
de a lakmusz halott és közömbös
túlságosan tiszta vagyok
A vers az Amúgy című irodalmi folyóiratban jelent meg először.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.