Az ember, mint nyikorgó szélkakas
irányba áll,
majd szégyentelen nedveivel
öntözi muskátliját –
hátradöntött fejjel,
így a taknya is helyén marad
Padra hegesedett
üszkös hobók
játszanak a tét nélküli
sötétbe gitárszólót
Vécében izolált pánikbetegségek
dörömbölnek
az ajtón beszűrődő dzsessz zenére
Nővérek nyomáscsökkentő lyukakat vájnak
a d-mollban vajúdó
kismamák hasába
Na, itt a lány, becsöngetett,
kitörlöm, üdvözlöm,
átölelem
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.