minden fertőtlenített

a hangok
a némuló
visszafojtott nyögések
a suttogások
az idegesítően ismeretlen
zörejek

a lakat
az időrend
a korlátvas
a fehér falak
a lecsorgó vonalak - repedések
a keresztmintás csempék

félnek a falak is
émelyítően puha a szőnyeg
foszladozó fény sikít be
a zsíros ablakon

minden ajtó felett
tábla lóg
az ítélet
névzavar

*

pompás függönyökkel takarják el
a megerőszakolt életet
szobrok lehetnének
ha nem hullámozna
mellkasuk mint egy fújtató
ha nem járna
kezük mint rohanó pók
dokumentumlét
pókhálótorna a polírozott asztalon

gátlástalan unalomba tekert szemüvegek
ajtó előtt porosodik emberségünk
mint a kopott lábtörlő

pattanni vágyó izmok sorvadnak
a feleslegesség oltárhabján
felesleges űrbe dobott életrezdülések
dekadens ügyfelek üzletelnek
a kasztrendszer mélyén

*

állkapcsok
ízületek mocorgása
mint dögkukacok
a fűrészporvergődésben

*

pártíz légy dörzsöli tenyerét
akik nincsenek itt
banánt majszolva teregetik ki
legféltettebb titkaink