(:::::)
Valahogy így.
Keményfalú zárt rendszer.
A fény szűrten érkezik a hajszálrepedéseken át.
Északról nyirkos árnyak,
délről apró kezek gyógyító melege,
keletről bölcsek nyugalmát hozó szelek,
nyugatról varázslatos alkonyok.
Idebenn vacak-kacatok,
lim-lomok egymás hegyén-hátán.
Rend lenne a lelke...
Van türelmed hozzám?
Csak óvatosan.
Ha a fájdalomcsomók
lebomlanak arcomról
ijesztő leszek talán
és ordításom velődig hatol majd.
Ha beereszted hozzám a fényt,
már nem mondhatsz le rólam,
ki kell nyitnod egészen.
Dobozba zárt világom
különben végleg lecsukódik.
Valahogy így.
_____
I_____I
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.