a szobádban gyökereket ereszt az ágy
apró pihék keringőznek a beszűrődő fényben egy megkorbácsolt angyal szárnyaiból
a talpunkkal feszegetett padlódeszkák alatt kagylók
a kagylók belsejében gyöngy helyett szívbe illeszthető kulcsok
kipróbálom
minden kulcs a te szívedbe illik
kanócot fonunk a hajadból
meggyújtott lángján kagylóhúst sütünk
száraz csillárpor hull ránk
a fiókodban letépett madárcsőrök
fióknyitáskor madárdallal telik meg a szobád
krokodilok az ágyad alatt
fogaik között repedező villanykörtékben régi álmaid izzanak
filctollak másznak be a polcodon felejtett almába
indigópapírral tapétáztad ki a szobád
ha nekidőlök a falnak
több példányban jelenek meg a túloldalon
ahonnan titokban hordom át a meleget
fehér tollakkal és kökörcsinekkel sakkozunk
a vászon mögött indigókékre másolt magamra bukkanunk
talpig leégett gyertyáinkat bőröndben őrizzük
ha villámlik csókolózunk és fekete esernyőkön röptetett angyalainkat
számolgatjuk
indigókék kagylók tapadnak mellbimbódra
rózsaszirmokat tömsz a számba és könnycseppel ragasztasz
rovarszárnyakat a szememre
apró pihék keringőznek az átszűrődő fényben
fojtott nyögéseket szeletel a percmutató
a szobádban
amely anyaméh és koporsó
kínzókamra
ahol csontjainkból építünk lépcsőt
hogy megpróbáljunk kijutni egymáshoz