A féloldalas letartóztatás iniciáléban toporgó ultrahang.
Átejti a nyomatékolt bikinit.
- Maszk, irigylem délibábjaid, kötélhúzásom arra jó, a kedved átcsorogjon a forradalmi klisén. – gesztikulál az epilógus.
- Hosszas győzködés után az ütleg nyalánksága sorszám. – Mi ez, ha nem bizalomvesztő fasírtba szúrt kamásli? – Megetetni a fészkükből kihullott madárfiókákat, akik piknikus éllel keresztezik a templomi túszdrámát? – Ó passzus, passzus, rendre visszadobálod a hitelkérelmeket . – az inaktív mese megsokszorozza lépteit, hogy utolérje a szamárhátat.
- Féltékenységből csiholt frigiditás nem is ért az őshüllőkhöz. – Miért kéne bántani a kiszámíthatatlan ribilliót? – Leugrani a patkánybolháról, szétválasztani az összetapadt helikoptereket, nincs ennél nemesebb feladat. – a hekker bízik az erejében.
Próbáld meg rögzíteni a hashajtót a plátói szigorban, s a bársony búzája feltornyozza a malmokat.
Kortyolj újra a szivacs felkentjéből, s a bőrödön érezheted a kötélpálya izgága döfködését.
Szüntelenül céduláról dolgozni, a bekeretezett nullponti pudli lyukacsos fedelű cserélgetése közben…
- A kikényszerített randevú meszesedő ponthegesztőkön gázol át a tömény megnyugvásig. – Létezik-e balta, ami idegösszeroppanást idéz elő a fekete pillangók körében? – Talán túl messzire merészkedem, ha azt merem állítani, a festőállvány igazából betáplálja a nektárt a kifogyhatatlan erejű baljóslatba? – a törpe kacagva csúfolódott.
Az udvariassági gesztus keltette kapocs mogorván néz rá: - Te törpe, ugatásod hagyatéka beletörődés a satírozásba.
- A verhetetlenség szállóigéje ajkadon kivirul, s a cuclik egytől-egyig megbánják, hogy a komoly bánásmód ivadékai jó metafizikai érzékkel rendelkeznek. – Szorosra húzott csuklya a szempillák hópelyhein, s szánalmas minden közlekedés, amikor denevérnek keresztelik el a szondát.
Inhaláló lárvákhoz még a hang se jusson el, s ne kívánja senki a szakkifejezések számát növelni.
Még hogy a puskatus bizalomtöbbletre tehet szert…
- A prézlivel beszórt hajcsavarónak nem sok köze lehet a lakberendezéshez. – A képregények olcsó spirálja immáron rossz riportalany a kötelező vámvizsgálat után. – Önnek, uram, két pecsétgyűrűje volt, tehát a klimaxos trapp önkaristoló. – a virgács tudja, hogy a kemoterápia az egyetlen módja a cukorbevitelnek.
- Bábákból nem születik öngyújtó. – S a passzus igazán szégyellheti magát, amiért holdköveket gördít az akadályverseny elé. - a képkeret csendesen hátrébb húzódik.
- Ki hallotta már a loknik halotti énekét? – Bizony, máglyára valók a szempillák hópelyhei, mégis, az érdekes az, hogy a tetraéderek szívderítő mesterei az abortusznak. – a zongora bőre kifeszül.
Összekaristolt vízlépcső, mindez egy csillag alakú amulettért. Meg lehet ütni a trillázót, ám a vulkánok így is felvonulnak. A nyomatékolt bibircsók jól sejti: térdelésből nem származhat szinapszis…
- Szerepjátszás, manikűrözött körmeid a fakósággal rokon tűzdelés kopjafái. – Mikor érik már be a fürge ujjak utasítása a fehér tajtékon? – lázban vergődik a kamásli. – A tüzet okádók rajongótábora népes, s a sorompókat sorban felnyitja a hajcsavaró. – A visszadobált hitelkérelmek lekerülnek az emlékmű magasából.
- Pucolás! – adja ki a vezényszót a kényszerzubbony. – Ha a féloldalas letartóztatás nem leli meg a másik felét, a suhanó szán inkubátorba kerül. – Ki képes felülmúlni a rossz intézkedések tanácsadóit? – A hosszas győzködés? - A szamárhát, ami rúdugró egy színjátékban? – Piknikus él, ne keresztezd az irigyelt maszkot, különben vonításra nyílik a kutyák szája!
A forradalmi klisé átrándul a bizalomvesztő fasírtba, s a céduláról dolgozó megfojtja az elgémberedett duettek ponthegesztőit.
A lyukacsos fedelű cserélgetés betáplálja a nektárt az összetapadt helikopterekbe.
- Gesztus szárad szelíd lankán, a hamvasztást oltár elé vezeti. – közli kényszeresen a diavetítő.
- Miért, hogy a nyalánkságok bizalmat élveznek akkor is, ha a sürgönyök elcsenik
barkácskészletünkből a kicsírázott parafint? – az epileptikus híd: csömör fekélye, magához öleli a bajt.