nem magatart rajtam
a hányad
csontzajos szkizma az
elcsúszás tömeg és
lélek között

deka arcnyomor centi testen
semmi más
a viharszemű ellopta tekintetem
(francba már megint…)

törött panelekben hevernek
körülöttem szelíd szaruba nőtt
befolyásaim

de mögöttesen köhögés heggeszt
néha magamhoz

konzum pénisz tétovázik
a tükörben
és herék
épp borostába menekülnek
ne fáradjatok tabletta érintések
lélekkártyás törlesztések cserébe
és reggelzacc mérge
szőrhamu szétszórva rajtam
mea culpa

cseppenként a parabola mélyéig

Buddha rám hagyta a haldoklás
bölcsességét
bizonyítottan létezem