2015. január 10. 14:30 - Komor

Klema Anita - Ketten vagyunk inkábbak

valami furcsamorzsás hideg
szántja végig idegeimet,
mégis ültő helyemben izzadok.
mintha már nem én lennék én.
ismeretlen lázas hajó
vontatja a néma perceket.
te sem vagy, én sem vagyok.
te is vagy, én is vagyok.
egymástól elzárt
rezervátumban élünk.
pantomim. vagy mim van.
nagy mértékben gyógyít és
nem fáj, ha tarkón húzom magunkat.
sem virtuálisan, sem igazából.
holnap együtt gyomlálunk.
mindig van egy kiskapu.

Címkék: vers Klema Anita
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://katapultkortars.blog.hu/api/trackback/id/tr567058883

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.