ancsának
alszom, ideje van az álomnak, bíbor-
szárnyaim nőnek, a kerten át, száraz, kócos
füvön kúszik a fény, vállad, hasad, combod
íve, van-e itt felesleges szó, és beburkolózva
a nő köpenyébe, eau de cologne és gyertyák,
plasztik pohár törik, konyhakövön percek
csattogása, milyen nehéz is ebből kilépni,
álmodom (fogatlan oroszlán a küszöb őre),
örök levitáció, s te nézel közben, szemed
csukódik szememre, ami elképzelhető,
az létezik
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.